2013. december 30., hétfő

Hiába gondolok minden percben a nevetésére, mégis némán hallom vissza az üres csendet. De ha a csönd már túlságosan is felülmúlja a nevetést, én már csak esetten nézek lefelé és suttogom magam elé: hiányzol..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése